2009. január 29., csütörtök

Cordyceps

Érdemes ilyen ínséges időkben is kirándulni, hiszen olyan ritkaságokra akadhat az ember, mint egy cordyceps. Mi legalábbis a Cordyceps Militaris-nak, azaz a Vörös Rovarrontógombának azonosítottuk ezt a szépséget.



Sajna nem tudjuk mi volt alatta, mert gombászok lévén kés nélkül sétáltattuk a kutyákat, és a fagyos földben nem lehet kézzel mélyre ásni. Túl sokat nem tudunk ezekről a gombákról, de közöttük vannak a "triflaáruló" fajok is, amik Elaphomyceseken élősködnek. Valaki írhatna nekünk ezekről egy jó kis összefoglalót!

2009. január 14., szerda

A Dunakanyar Szarvasgombász Egyesület 2009 első félévi programja

Február 06. (péntek): Kismaros,Közösségi Ház, 17 órától: Gógán Andrea előadása a 2008-as olaszországi konferenciákról

Március 06. (péntek): Kismaros,Közösségi Ház, 17 órától: Szarvasgombás élőhelyek kalapos gombái, Albert László előadása

Március ….? Gödöllői Tuber Nap- Szt.Isván Egyetem, Gödöllő, 2009-es kutyás bajnokság 1.forduló

Április 03. ( péntek): Kismaros,Közösségi Ház, 17 órától:Martyin Károly rövid értékelése a 2008-as szezonról, Franciaországi gombászélmények diavetítéssel : Bagi István

Április 25. (szombat): Kirándulás – később meghatározott helyre

Május 08. (péntek): Kismaros,Közösségi Ház, 17 órától: Aszkuszos gombák új rendszerezéséről - Ács Adél és Zagyva Imre előadása

Május 16. (szombat): Kirándulás és a kutyás bajnokság 2.fordulója a Cserkészparkban

Június 06. (szombat): 2009-es évi Közgyűlés – később meghatározott helyszínen

2009. január 13., kedd

Az isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) egy változata

Az alábbi írás egy olasznyelvű cikk kissé tömörített, itt-ott kissé bizonytalan fordítása. Akit érdekel a cikk, szóljon és elküldöm, illetve aki tud olaszul és ellenőrizné a fordítás helyességét, szintén szóljon, megköszönném :)

Andrea Daprati cikke a Rivista di Micologia, 2007 jan.-már.-i számában jelent meg, ebben írja le a Tuber magnatum Pico egy új változatát, amelyet Vittadini is említett már 1831-ben. A gombászok akkoriban "ghiacciolo"-nak, jégcsapnak nevezték, ennek ellenére mostanáig névtelen volt. Jól meghatározható és stabil tulajdonságokkal rendelkezik és rendszeresen megtalálható télen Oltrepò Pavese régióban. A híres milánói mikológus tiszteletére Tuber magnatum var. vittadini-nek nevezte el a szerző.

Andrea Daprati:

Az isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) egy új változata

Vittadini 1831-ben a a Monographia Tuberacearum-ban a Tuber magnatumot tárgyalva így ír róla : "Megkülönböztethető egy változata amelynek göbösebb, csomósabb húsa van, rengeteg fonalszerű érrel behálózva, nagyon törékeny és télen érik be. Ezeket általában ghiaccioli-nak nevezik, kétségkívűl ízletesek, de nehezen vághatóak."

1831 után nem említi többet egyetlen szerző sem, azonban a gombászok régóta ismerik, különböző tájnevei: "bianchino" Piemonte-ban, (Astigiano és Monferrato környéke) "bianchetta" Toscana-ban, (San Miniato környéke), "bianca" a közép-dél olasz területeken és így tovább, mindig a jellegzetes fehéres peridiumra utalnak. A legérdekesebb talán Oltrepò Pavese, az a "vittadini térség" ahol a szerző a Monographica Tuberasea-n dolgozott annak elkészültéig, az itteni tájszólásban még ma is "giäsoe" vagy "bräsoe" néven ismerik. Az első jégcsapot jelent, a második pedig egy keksz-szerű süteményt, amit a reggelinél szoktak a tejbe mártogatnak - jellegzetessége a törékenysége. Mindkét név bizonyítja, hogy a helyiek ismerték ezt a változatot, még mielőtt Vittadini leírta volna.

Fő jellegzetességei:
- az esetek többségében a gléba fehéres, piszkosfehér, (porcelánfehér az éretlen aszkuszok miatt) átszőve rengeteg nagyon vékony érrel, szabad szemmel homogénnek tűnik, csak a teljes éréskor lehet megkülönböztetni a steril ereket a termékenyektől. Ezzel ellentétben a T. magnatum márványozottnak tűnik, jól körülhatárolt steril erekkel, amelyek mindig többé-kevésbé színesek, szalmasárga, mogyorószínű, okkersárga, okker-barnás, néha testszínű, kormos-vörösses stb tónussal.

- nagyon törékeny, mállékony, amikor a kutya rákapar ezer darabra morzsolódik, (a T. magnatummal ellentétben, amely forgácsolódik) és amikor elvágják, a szelet nem tartja meg a szilárdságát, nagyon könnyen összetörik (a T. magnatum szeletek egyben maradnak a szeletelésnél)

- télen érik be, a fagyos, jeges talajban, az első ghiacciolik megjelenése (kb decemberben) jelzi a gombászoknak, hogy a magnatum szezonja a vége felé jár

Még pár jellegzetesség, amiket annak idején Vittadini nem ismerhetett:
- peridium: bár megtartja a pszeudoparechimatikus struktúráját, a felülete csupasz és sima, és - ugyanúgy mind a gléba - fehéres, porcelánfehér

- spórák: a mikroszkopikus kép „fekete-fehér” - ezzel különbözve a tőalaktól, amelyik sárgás, sárgás-barnás - összességében áttetsző, majdnem átlátszó, épp hogy elhatárolható az alveolusok falának hálózatától, a retikulumtól. A retikulum nagyon kiemelkedő, akár 7 µm és a spórák - bár alakra hasonlóak a T. magnatuméra - kissé kisebbnek tűnnek, a 3 spórás tömlőben átlagosan 21 x 17 ym szemben a 26 x 20 ym-el.

-tömlők: átlagosan 60-70 x 45-55 ym, kis nyúlvánnyal rendelkeznek, mint a T. magnatum. Egyspórásak, kétsprórásak (a többségben) , kevés a 3 spórás és sose láttak 4 spórásat. De a legérdekesebb (és állandó) jellegzetessége a spóra nélküli tömlők jelenléte, még a legillatosabb, érett gombákban is kb a tömlők 50% -a üresnek tűnik, míg a nem annyira illatos, kevésbé érett gombákban gyakran nehéz találni akár egyetlen fertilis tömlőt is. Az évek során a szerzőnek lehetősége volt megvizsgálni rengeteg ghiacciolo-t, mindegyiket kutya találta, tehát többé kevésbé illatosak és érettek voltak, és a spórák hiánya a tömlőkben egy állandó tulajdonságnak tűnik, amely jól megkülönbözteti ezt a változatot.

A Tuber nemzetségben eddig 5 változatot írtak le, T. aestivum Vittad. f. uncinatum (Chatin) , T. brumale Vittad. f. moschatum (Ferry), T. rufum Pico : Fr. f. ferrugineum (Vittad.), T. rufum Pico : Fr. f. lucidum (Bonnet), T. rufum Pico : Fr. f. nitidum (Vittad.). Ezek a változatok főleg organoleptikus és morfológiai tulajdonságokban különböznek a megfelelő fajoktól, de a spórák és a külső megjelenés tulajdonságai csaknem azonosak az adott fajéval, és eltekintve pár gléba meg perídium tulajdonságtól nincs egyéb jellegzetesség, ami alapján egyértelműen meg lehetne különböztetni őket. Ezért fontosak a var. Vittadini és a var. Magnatum közötti különbségek, és ezért megérdemli legalább a változati besorolást és a nevét:

Tuber magnatum Pico var. vittadinii Daprati var. nov.

2009. január 11., vasárnap

2009. január 6., kedd

Hírek a parlamentből

Tisztelt Elnök Asszony !
A Házszabály 91 . §-a (2) bekezdése alapján „Szándékozik-e a kormány a szarvasgomba termesztésről és annak védelméről törvényt benyújtani?” címmel írásbeli kérdést kívánok feltenni Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úrnak .

Tisztelt Miniszter Úr !
Magyarországon a szarvasgombászatnak középkorra visszanyúló hagyománya van, ami a két világháború és az azt kővető időszakban kiveszett. Az elmúlt évtizedben sikerült a triflászatot újból életre kelteni, továbbá a szarvasgombák termesztése is gyökeret vert a régiónkban . A termesztés számunkra azért is nagy jelentőségű, mert egy szegmense lehet az agrárszerkezet átalakításának, valamint b ővítheti a vidéki lakosság számára az alternatív jövedelemszerzés és a megélhetés lehetőségeit . Különösen jó esélyt biztosít a gyenge termőképességű nagy kiterjedésű homoki területek hasznosításában a Kárpát-medencében honos, az egyetlen édes ízű homoki
szarvasgomba (Mattirolomyces terfezioideds) ültetvényes termesztése. Nyugat-Európában a fekete szarvasgombák közül a második legfontosabb, és legnagyobb mennyiségben kereskedelmi forgalomba kerülő gomba: a nyári szarvasgomba (Tuber aestivum), mely Magyarországon is bőven terem Neves francia szakértők is elismerik, hogy hazánk termőhelyi adottságai kiválóak.
Egy hektárról általában 40-80 kg gomba gyűjthető, de kedvező időjárás esetén, jó adottságú területeken, a termesztéstechnológiát betartva akár 100-150 kg triflatermés is betakarítható . Gasztronómiai szempontból hazánkban 20-25 szarvasgombafaj jöhet számításba. Áruk hazánkban gombafajtól, min őségtől és szezontól függően 10.000-80 .000 Ft között alakul . Ha csak szerényebb hozammal és árral kalkulálunk, akkor is évi 1-1, 5 millió Ft mellék-haszonbevételt hozhat a szarvasgomba hektáronként a fák kitermeléséig .

Kérdezem Miniszter Urat:
Szándékozik-e a kormány a triflák termesztésr ől és annak védelméről törvényt benyújtani és ezzel arra a szintre emelni a szarvasgomba termesztést, mint pl . Franciaországban, Spanyolországban, vagy Olaszországban, ahol törvény szabályozza a nem mindennapi értéket hordozó szarvasgomba kultúrát ?
Várom válaszát.
Budapest, 2008 . december 16 .
Tisztelettel
Font Sándor
Fidesz

--------------------------
Tisztelt Képviselı Úr!

A Házszabály 91. §-a alapján K/7266. számon hozzám benyújtott, „Szándékozik-e a Kormány a
szarvasgomba termesztésrıl és annak védelméről törvényt benyújtani?” címő írásbeli kérdésére a következő választ adom.
A minisztérium pontos ismeretekkel rendelkezik a szarvasgomba termesztés és győjtés
hagyományairól, a termék piaci pozíciójáról más európai országokban, illetve a hazai éghajlati- és
talajadottságokból eredı lehetıségekkel kapcsolatosan. Ezen jártasságának, valamint az ágazat
részérıl megfogalmazott igényeknek megfelelıen a tárcán belül megkezdıdött a szarvasgomba
termesztés és védelem kérdéskör szabályozásának elıkészítése.
A szabályozás fő célja a gyűjthető és termeszthető fajok, valamint a gyűjtés és kereskedelem
szabályainak meghatározása, a minıségvédelem és fogyasztóvédelem kritériumainak előírása,
valamint a szarvasgomba termesztéshez kapcsolódó szervezetek működési alapelveinek
meghatározása jogi keretek között.
A tervezett szabályozási elemek között szerepel a gombafajok meghatározása (ültetvényes
termesztésre, kereskedelmi forgalomba), a gyűjtés feltételei, eszközrendszere, az időszaki és
mennyiségi korlátozások, a minőségre vonatkozó alapvető tulajdonságok, a szarvasgombák
tartósítása, kereskedelme és forgalomba hozatala. A jogszabály tervezet rendelkezik az ezzel
kapcsolatos ellenőrzésről és annak szerveiről, illetve a jogszabálysértésről és az azt követő
szankciókról.
Képviselő Úr kérdésére válaszolva tehát megállapítom, hogy a szabályozást szükségesnek
tartom, annak elkészítése folyamatban van. Jelenleg azonban még kérdéses a szarvasgomba
termesztéséről és védelméről szóló szabályozás jogi hierarchiába történı elhelyezése.
Kérem válaszom szíves elfogadását.
Budapest, 2008. december 29.
Üdvözlettel:
Gráf József

2009. január 2., péntek

Kutya-biztosítás részletesebben

December elején beszéltünk először a biztosításról, azóta több információ van, ezek ismeretében írok újra, kissé bővebben. Először is van egy rossz hírem, a babéziózist, ami miatt eredetileg felhívtam a figyelmeteket a biztosításra, sajnos a kizárások listáján találtam meg... Úgyhogy erre nem vehető igénybe. Nézzük mi maradt és milyen feltételekkel.
A biztosítandó állatot először egy állatorvosi kivizsgálásra kell elvinni, ennek díja 5000 Ft.- Az itt kapott állapotfelmérő lapot kell elküldeni a biztosítónak, ahol ezután meghozzák a döntést, miszerint az állat biztosítható, csak kizárásokkal biztosítható, vagy egyáltalán nem biztosítható. A biztosítás ideje baleset esetén korlátlan (amíg a gazdi fizet), betegségek esetén a kutya 10 éves koráig tart.
Kétféle csomagot kínálnak, alap- és prémium-csomag néven.
Az alap-csomag feltétele a kutya 3 hónap és 6 év közötti életkora, a microchipes azonosítás, és az előírásoknak megfelelő oltások megléte. A havi díja 2390 forint, kedvezményt adnak az éves fizetésre, a második kutyára és a vakvezető kutyákra, ezért az összegért az alábbiakat kapjuk: utólagos igénylés és elbírálás után az állatorvosnak kifizetett összeg 75%-át térítik vissza, baleset esetén a sebészeti és a konzervatív (gyógyszeres) kezelések után egyaránt, betegségek esetén csak a sebészeti kezelésekre vonatkozik. Az éves limit 300 000 Ft.-, egy adott betegség esetén a gyógyszeres kezelés térítési felső határa 40 000 Ft.-, a sebészeti ellátásé 80 000 Ft.-
A prémium csomag ettől annyiban különbözik, hogy a felső korhatár 4 év, a havi díj 4390 Ft.-, cserébe kiterjed betegségek esetén is a konzervatív kezelésre, éves limit 500 000 Ft.-.
Azt sajnos nem tartalmazza a tájékoztató, hogy mi minősül előírásszerű oltási sornak, azt meg mindannyian tudjuk, hogy ahány állatorvos, annyiféle oltási szokás, mindenki máskor és máshogy ismételve végzi a kölykök alapimmunizálását, nem beszélve a vakcinagyártókról, ott is eltérő ajánlásokat találunk. A magyar jogszabály csak a veszettség oltásról rendelkezik, a többi fertőző betegség elleniről nem, így a megfogalmazás elég hiányos.
A kezelésbe beleértendő a diagnózis felállításához szükséges vizsgálatok is, úgymint röntgen, ultrahang, laborvizsgálatok, az állatorvosi vizsgálatok, a kezelésre előírt gógyszerek, az utókezelések, az állatkórházi kezelések. Amennyiben krónikus betegséget állapítanak meg, úgymint daganat, cukorbetegség, krónikus máj- vagy vesebetegség, ezekre a következő évtől már nem terjed ki a biztosítás. A kizárások listáján a babézia mellett ott vannak az esztétikai műtétek, az ivartalanítás (kivéve ha egészségügyi okból történik), az ellés és császármetszés, (kivéve ha baleset indokolja), a fogászati kezelések, (kivéve baleset), oltások, tápok, vitaminok, parazita ellenes szerek stb. Pár érdekesség még a "nem fizet a biztosító" listáról: szennyezett/állot víz fogyasztása, örökletes betegségek, súlyos gondtalanság a napon hagyott autóba zárt állat, a nem megfelelő táplálás (amibe véleményem szerint bármi belefér....) a nem megfelelő kezelések vagy a gondozás hiánya, illetve az egyéb biztosításokban szokásos lázadás, sztrájk, forradalom és egyéb világvége dolgok.
Nagyjából ennyi, akit részletesen érdekel ITT tudja kérni a bővebb tájékoztatót, emailben szinte azonnal küldik. Ha úgy döntött valaki, hogy szeretné elvinni kutyáját egy állapotfelmérésre, a szerződött állatorvosok listáját ITT találja. Hogy megéri-e, inkább mindenki döntse el saját maga :)